Július 10-16-ig a csömöri római katolikus templom ad helyet a „Meg Nem Született Gyermek” szobrának. A szobor mellett Szent Janka életét bemutató kiállítást is megtekinthetünk.

Gianna Beretta Molla (Szent Janka) vágyott egy negyedik gyermekre, ezért nagy öröm töltötte el, amikor felfedezte az újabb várandósság jeleit. Ám az anyaméh mellett jóindulatú daganat alakult ki, ami egyre fájdalmasabb görcsöket és vérzést okozott.
Orvosai elmagyarázták neki, hogy három lehetősége van. Sebészként tisztában volt a kockázatokkal, mégis a számára legveszélyesebbet választotta: azt kérte, hogy csak a daganatot távolítsák el.
Kezdettől fogva világos volt számára, hogy mindent meg akar tenni gyermeke megmentéséért. Mélyen hitte, hogy az élet szent, így amikor választás elé került, nem volt kétsége. Ezzel a pillanattal kezdődött életének az a küzdelmes szakasza, amely életáldozatával ért véget.

A műtétre 1961. szeptember 6-án került sor. A sebész a daganatot eltávolította, így sikerült megmenteni a várandósságot. Gyötrelmes hónapok következtek, a bizonytalanság és remény közötti vergődés időszaka. Hét hónap nagy fájdalmai, rejtett lelki terhei vártak rá. 39 éves. A prognózist ismerte: a túlélés esélye alig 10%. Nagyon nyomasztotta a gondolat, hogy férjét és gyermekeit magukra kell hagynia.

A műtét után meglepő gyorsasággal felépült és megállás nélkül folytatta megszokott családi és munkahelyi életét, haláláig. Sokat imádkozott. Kérte férje bocsánatát minden gondért, melyet okozott neki, és kérte szeretetét, amelyre most még jobban szüksége volt, mint bármikor. Nyugodtnak és fegyelmezettnek tűnt, de Pietro, aki őt mindenkinél jobban ismerte, látta rajta a belső feszültséget.

Így írt erről az időszakról visszaemlékezéseiben, amelyet azért írt le, hogy gyermekei szívében életben tartsa édesanyjuk emlékét: „Nagy lelki erővel folytattad anyai és orvosi küldetésedet a várandósság utolsó napjáig. Imádkoztál és elmélkedtél. Mosolyodat beárnyékolta a belső aggodalom. Engem foglalkoztatott a napról-napra csendben végzett tevékenységed: a lakás minden sarkát átrendezted, minden fiókot átnéztél, minden személyes dolgot helyreraktál, mintha hosszú útra indultál volna. De nem mertem kérdezni semmit, vagy arról faggatni, hogy miért.”
A szülés előtt másfél hónappal így szólt férjéhez: „Pietro, kérlek, ha köztem és a gyermek között kell választanotok, a gyerek mellett döntsetek. Ne mellettem, nagyon kérlek!”